Egy határon átnyúló táj Magyarország és Szlovénia között

2021.07.09

A hetési néprajzi táj egységét 1920-ban mesterséges határmeghúzással bontották meg. A határt a Vasfüggöny jelentette, amely a Magyarország és az egykori Jugoszlávia közötti politikai viszony megromlását követően egy időben a szögesdrót mellett aknamezővel is kettészakította a korábban összetartozó hetési falvakat.

A határsáv magyarországi részébe csak engedéllyel lehetett beutazni, nem adtak ki építési engedélyt, megtiltották a betelepülést. A trianoni határok meghúzásának, az egység megbontásának az itt élők az elszenvedői lettek, a Hetés mindkét országon belül perifériára szorult. Ez a helyzet alapvetően változott meg a XX. század utolsó évtizedének politikai változásaival és a két ország európai uniós csatlakozásával. 2004 óta a határ ismét átjárható, a korábbi kapcsolatok újraéledésének, megerősödésének vagyunk szemtanúi és aktív résztvevői. Ezek a változások azonban nem befolyásolják azt a tényt, hogy a Hetés ma határon átnyúló táj, részben Magyarország, részben Szlovénia területén húzódik. A kettéosztottságból adódóan a Hetés magyarországi és szlovéniai oldala az elmúlt évtizedekben eltérő fejlődési irányt vett. A szlovéniai oldal viszonylagos fejlettsége rendezettebb településképet eredményez, ugyanakkor több esetben a táji értékek pusztulását is magával hozta. Különösen a hagyományos épített elemek - például a kódisállásos lakóházak - tűntek el, vagy alakultak át. A magyarországi oldal életszínvonalának csökkenése, az infrastruktúra leépülése viszont együtt járt a táj hagyományos értékeinek nagyobb arányú megmaradásával is.

The unity of the ethnographic region of the Hetés was brought to an end when the artificial border was drawn in 1920. The border was represented by the Iron Curtain which, after the deterioration of the political relations between Hungary and Yugoslavia, comprised barbed wire as well as a minefield, thereby tearing apart the previously integrated villages of the Hetés. A permit was required to enter the Hungarian side of the frontier zone, no building permits were issued and people were not allowed to move into the area. Residents suffered the consequences of the Trianon border and the break-up of the integrated region, and the Hetés found itself on the periphery of both countries. This situation changed radically in the wake of the political developments of the last decade of the 20th century and the accession of the two countries to the EU. Since 2004 the border has been reopened, and we witness and indeed actively promote the revival and reinforcement of former ties. These changes, however, have not altered the fact that today the Hetés is a transboundary landscape, partly in Hungary and partly in Slovenia. As a result of the division, the Hungarian and Slovenian parts of the Hetés have followed a different development path in the past decades. The relatively more developed Slovenian villages are tidier; this has, however, often resulted in the destruction of landscape values. In particular, traditional built landscape elements such as the houses with 'kódisállás', have been destroyed or altered. On the Hungarian side, in contrast, declining living standards and the deteriorating infrastructure went hand in hand with the preservation of the traditional landscape assets.

Enotnost etnološkepokrajine Hetésje leta 1920 prekinila umetno vzpostavljena meja. To je bila t.i. železna zavesa, ki je po poslabšanju političnih odnosov med Madžarsko in nekdanjo Jugoslavijo, nekoč povezane vasi v določenem obdobju, poleg bodeče žice ločevala tudi z minskim poljem. V madžarski del mejnega območja se je lahko potovalo samo s posebnim dovoljenjem, gradbenih dovoljenj niso dajali in tudi naseljevanje je bilo prepovedano. Žrtve vzpostavitve trianonskih meja in prekinitve enotnosti pokrajine so bili tukajšnji prebivalci, Hetés pa je bil v obeh državah marginaliziran. S političnimi spremembami, ki so nastopile v zadnjih desetletjih 20. stoletja ter z vstopom obeh držav v Evropsko unijo se je to stanje bistveno spremenilo. Od leta 2004 je meja ponovno prehodna, s tem pa so nekdanji stiki ponovno oživeli in se okrepili. A te spremembe kljub temu ne vplivajo na dejstvo, da je Hetés danes čezmejna pokrajina, ki se razprostira na ozemlju dveh držav: Madžarske in Slovenije. Posledica delitve je bila, da sta se madžarski in slovenskidelpokrajine Hetés v preteklih desetletjih razvijala v različnih smereh. Razmeroma večja razvitost slovenske strani je rezultirala bolj urejena naselja, vendar pa je v številnih primerih s seboj prinesla tudi uničenje krajinskih vrednot. Izginili ali spremenili so se predvsem tradicionalni arhitekturni elementi, kot na primer vaške hiše s »trnacom« (t.i. kódisállás). Upad življenjskega standarda in propadanje infrastrukture na Madžarskem pa je bilo povezano z obsežnejšim ohranjanjem tradicionalnih vrednot pokrajine.