A települési önkormányzatok jogi szabályozása
A települési önkormányzatok jogi szabályozása
A települési önkormányzat jogállása, szervezete
A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében települési illetve a területi önkormányzatokat különböztethetünk meg a jelenlegi önkormányzati rendszerben, melyeket a jogszabály összefoglaló néven helyi önkormányzatokként aposztrofál.
Települési szinten az alábbi önkormányzatok találhatók:
1. a községi,
2. a városi,
3. a fővárosi és
4. a fővárosi kerületi.
Területi szinten a megyei önkormányzatok helyezkednek el. A települési önkormányzatok olyan közjogi testületek, amelyek közfeladatok ellátásában vesznek részt.
Az önkormányzat autonómiát - szervezeti függetlenséget - jelent, mely függetlenség alapján saját ügyeiben önálló döntési joggal rendelkezik. A települési (helyi) önkormányzatok rendszerváltás utáni elvi alapjait, az alkotmány 1990. augusztus 9-én kihirdetett módosítása (1990. évi LXIII. tv.) fektette le. A módosított alkotmányban az önkormányzatok számára garanciális jelentőségű, hogy az immáron új alkotmány önálló fejezetbe foglalja az önkormányzás elvi alapjait és kiterjeszti az alkotmányos szabályozást a hatásköri kérdésekre és a jogi biztosítékokra is. Az önkormányzat jogi személy
A települési önkormányzat szervei:
1. a polgármester,
2. a képviselő-testület és bizottságai,
3. a részönkormányzat testülete,
4. a képviselő-testület hivatala (polgármesteri hivatal).
A képviselő-testület a saját tagjai közül - a polgármester javaslatára - titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, a polgármesteri teendők segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti, akit a képviselő-testület nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
A települési önkormányzatok törvénybe foglalt alapjogai a következők (Alaptörvény és a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól)
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
- a) rendeletet alkot;
- b) határozatot hoz;
- c) önállóan igazgat;
- d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
- e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
- f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
- g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
- h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
- i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
- j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
- k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
- l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.
A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.
A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
- 1. a rendeletalkotás;
- 2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
- 3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
- 4. * a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
- 5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- 6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- 7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
- 8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
- 9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
- 10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
- 11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
- 12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
- 13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
- 14. * a településfejlesztési terv és a településrendezési terv jóváhagyása;
- 15. területszervezési kezdeményezés;
- 16. * a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
- 17. * amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
(3) * A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. A megállapodás közigazgatási szerződésnek minősül.
11. § (1) * A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a vármegyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek.
(2) Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen
- a) a gazdasági teljesítőképességet;
- b) a lakosságszámot;
- c) a közigazgatási terület nagyságát.
(3) Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.
12. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását – annak egyetértésével – más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt
- a) a lakossági igények indokolják;
- b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;
- c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni.
(2) A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete – a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén – rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal – indokolt esetben más állami szervek bevonásával – törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja.
(3) A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.
13. § (1) * A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
- 1. településfejlesztés, településrendezés;
- 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
- 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
- 4. * törvényben meghatározott kivételekkel az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
- 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
- 6. óvodai ellátás;
- 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
- 8. * gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
- 8a. * szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
- 9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
- 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
- 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
- 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
- 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
- 14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
- 15. sport, ifjúsági ügyek;
- 16. nemzetiségi ügyek;
- 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
- 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
- 19. *
- 20. távhőszolgáltatás;
- 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
Fontos megjegyezni, hogy a helyi önkormányzat önként vállalt helyi feladatok (közügyek) ellátása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
A települési önkormányzat illetékessége
A települési önkormányzat illetékessége a település közigazgatási határáig terjed.